Adatvédelem

A Raft és Raft Kft.

Adószám 12579262113

cégjegyzékszám

13 09 109205

Teljes név Raft és Raft Egészségügyi és Szolgáltató

Korlátolt Felelősségü Társaság

Rövidített név Raft és Raft Kft.

Település Pilisvörösvár

Székhely cím 2085 Pilisvörösvár, Bányakápolna utca 8.

ADATVÉDELMI ÉS ADATKEZELÉSI  SZABÁLYZAT

Az adatvédelmi és adatkezelési szabályzat alkalmazása

A szervezet megnevezése: Raft és Raft Kft.

A szervezet székhelye: 2085 Pilisvörösvár, Bányakápolna u. 8

A szabályzat tartalmáért felelős személy: dr. Raft Miklós

A szabályzat hatályba lépésének dátuma: 2018.05.21.

Ez a szabályzat a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében

történő védelmére és a személyes adatok szabad áramlására vonatkozó szabályokat állapít

meg. A szabályzatban foglaltakat kell alkalmazni a konkrét adatkezelési tevékenységek

során, valamint az adatkezelést szabályozó utasítások és tájékoztatások kiadásakor.

Adatvédelmi tisztviselő alkalmazási (kijelölési) kötelezettség kiterjed minden közhatalmi

szervre vagy egyéb, közfeladatot ellátó szervre (függetlenül attól, hogy milyen adatokat

dolgoz fel), valamint egyéb olyan szervezetekre, amelyek fő tevékenysége az egyének

szisztematikus, nagymértékű megfigyelése, vagy amelyek a személyes adatok különleges

kategóriáit nagy számban keze.

A szervezet adatvédelmi tisztviselőt □ alkalmaz X nem alkalmaz

A szabályzat hatálya:

E szabályzat visszavonásig érvényes, hatálya kiterjed a szervezet tisztségviselőire,

alkalmazottaira és a szervezet adatvédelmi tisztviselőjére.

Dátum: Budapest, 2018.05.21

Dr. Raft Miklós a szervezet vezetője

A szabályzat célja

E szabályzat célja , hogy harmonizálja az adatkezelési tevékenységek tekintetében a

szervezet egyéb belső szabályzatainak előírásait a természetes személyek alapvető

jogainak és szabadságainak védelme érdekében, valamint biztosítsa a személyes adatok

megfelelő kezelését.

A szervezet tevékenysége során teljes mértékben meg kíván felelni a személyes adatok

kezelésére vonatkozó jogszabályi előírásoknak, különösen az Európai Parlament és a

Tanács (EU) 2016/679 rendeletében foglaltaknak.

A szabályzat kiadásának fontos célja továbbá, hogy megismerésével és betartásával a

szervezet alkalmazottai képesek legyenek a természetes személyek adatai kezelését

jogszerűen végezni.

Lényeges fogalmak, meghatározások

- a GDPR (General Data Protection Regulation) az Európai Unió új Adatvédelmi

Rendelete

- adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy

bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit

önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit

az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő

kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is

meghatározhatja;

- adatkezelés: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem

automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a

gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás,

lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés, továbbítás, terjesztés vagy egyéb

módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás,

korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés;

- adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség

vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevében személyes adatokat kezel;

- személyes adat: azonosított vagy azonosítható természetes személyre (érintett)

vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen

vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám,

helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai,

genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy

vagy több tényező alapján azonosítható;

- harmadik fél: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség

vagy bármely egyéb szerv, amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel, az

adatfeldolgozóval vagy azokkal a személyekkel, akik az adatkezelő vagy

adatfeldolgozó közvetlen irányítása alatt a személyes adatok kezelésére

felhatalmazást kaptak;

- az érintett hozzájárulása: az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő

tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amellyel az érintett nyilatkozat

vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy

beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez;

- az adatkezelés korlátozása: a tárolt személyes adatok megjelölése jövőbeli

kezelésük korlátozása céljából;

- álnevesítés: a személyes adatok olyan módon történő kezelése, amelynek

következtében további információk felhasználása nélkül többé már nem állapítható

meg, hogy a személyes adat mely konkrét természetes személyre vonatkozik, feltéve

hogy az ilyen további információt külön tárolják, és technikai és szervezési

intézkedések megtételével biztosított, hogy azonosított vagy azonosítható

természetes személyekhez ezt a személyes adatot nem lehet kapcsolni;

- nyilvántartási rendszer: a személyes adatok bármely módon - centralizált,

decentralizált vagy funkcionális vagy földrajzi szempontok szerint - tagolt állománya,

amely meghatározott ismérvek alapján hozzáférhető;

- adatvédelmi incidens: a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy

más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését,

elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való

jogosulatlan hozzáférést eredményezi;

Az adatkezelés irányelvei

A személyes adatok kezelését jogszerűen és tisztességesen, valamint az érintett számára

átlátható módon kell végezni.

A személyes adatok gyűjtése csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból történhet.

A személyes adatok kezelésének célja megfelelő és releváns legyen, és csak a szükséges

mértékű lehet.

A személyes adatoknak pontosnak és naprakésznek kell lenniük. A pontatlan személyes

adatokat haladéktalanul törölni kell.

A személyes adatok tárolásának olyan formában kell történnie, hogy az érintettek

azonosítását csak szükséges ideig tegye lehetővé. A személyes adatok ennél hosszabb

ideig történő tárolására csak akkor kerülhet sor, ha a tárolás közérdekű archiválás céljából,

tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból történik.

A személyes adatok kezelését oly módon kell végezni, hogy megfelelő technikai vagy

szervezési intézkedések alkalmazásával biztosítva legyen a személyes adatok megfelelő

biztonsága, az adatok jogosulatlan vagy jogellenes kezelésével, véletlen elvesztésével,

megsemmisítésével vagy károsodásával szembeni védelmet is ideértve.

Az adatvédelem elveit minden azonosított vagy azonosítható természetes személyre

vonatkozó információ esetében alkalmazni kell.

A szervezet adatkezelést végző alkalmazottja fegyelmi, kártérítési, szabálysértési és

büntetőjogi felelősséggel tartozik a személyes adatok jogszerű kezeléséért. Amennyiben az

alkalmazott tudomást szerez arról, hogy az általa kezelt személyes adat hibás, hiányos, vagy

időszerűtlen, köteles azt helyesbíteni, vagy helyesbítését az adat rögzítéséért felelős

munkatársnál kezdeményezni.

Személyes adatok kezelése

Mivel a természetes személyek összefüggésbe hozhatók az általuk használt készülékek,

alkalmazások, eszközök és protokollok által rendelkezésre bocsátott online azonosítókkal,

például IP-címekkel és cookie-azonosítókkal, ezért ezek az adatok egyéb információkkal

összekapcsolva alkalmasak és felhasználhatók a természetes személyek profiljának

létrehozására és az adott személy azonosítására.

Az adatkezelésre csak akkor kerülhet sor, ha az érintett személy egyértelmű megerősítő

cselekedettel, például írásbeli - ideértve az elektronikus úton tett - vagy szóbeli nyilatkozattal

önkéntes, konkrét, tájékoztatáson alapuló és egyértelmű hozzájárulását adja az adatok

kezeléséhez.

Az adatkezeléshez való hozzájárulásnak minősül az is, ha az érintett személy az internetes

honlap megtekintése során bejelöl egy erre vonatkozó négyzetet. A hallgatás, az előre

bejelölt négyzet vagy a nem cselekvés nem minősül hozzájárulásnak.

Hozzájárulásnak minősül az is, ha valamely felhasználó az elektronikus szolgáltatások

igénybevétele során erre vonatkozó technikai beállításokat hajt végre, vagy olyan

nyilatkozatot illetve cselekedet tesz, amely az adott összefüggésben az érintett személy

hozzájárulását személyes adatainak kezeléséhez egyértelműen jelzi.

Az egészségügyi személyes adatok közé tartoznak az érintett egészségi állapotára

vonatkozó olyan adatok, amelyek információt hordoznak az érintett múltbeli, jelenlegi vagy

jövőbeli testi vagy pszichikai egészségi állapotáról. Ide tartoznak az alábbiak:

- egészségügyi szolgáltatások céljából történő nyilvántartásba vétel;

- a természetes személy egészségügyi célokból történő egyéni azonosítása érdekében

hozzá rendelt szám, jel vagy adat;

- valamely testrész vagy a testet alkotó anyag - beleértve a genetikai adatokat és a

biológiai mintákat is - teszteléséből vagy vizsgálatából származó információk;

- az érintett betegségével, fogyatékosságával, betegségkockázatával, kórtörténetével,

klinikai kezelésével vagy fiziológiai vagy orvosbiológiai állapotával kapcsolatos

információ, függetlenül annak forrásától, amely lehet például orvos vagy egyéb

egészségügyi dolgozó, kórház, orvostechnikai eszköz vagy diagnosztikai teszt.

A genetikai adatot olyan, a természetes személy örökölt vagy szerzett genetikai jellemzőivel

összefüggő személyes adatként kell meghatározni, és amely az érintett személytől vett

biológiai minta elemzésének - különösen kromoszómaelemzésnek, illetve a

dezoxiribonukleinsav (DNS) vagy a ribonukleinsav (RNS) vizsgálatának, vagy az ezekből

nyerhető információkkal megegyező információk kinyerését lehetővé tevő bármilyen más

elem vizsgálatának - az eredménye.

A gyermekek személyes adatai különös védelmet érdemelnek, mivel ők kevésbé lehetnek

tisztában a személyes adatok kezelésével összefüggő kockázatokkal, következményeivel és

az ahhoz kapcsolódó garanciákkal és jogosultságokkal. Ezt a különös védelmet főként a

gyermekek személyes adatainak olyan felhasználására kell alkalmazni, amely

marketingcélokat, illetve személyi vagy felhasználói profilok létrehozásának célját szolgálja.

A személyes adatokat olyan módon kell kezelni, amely biztosítja azok megfelelő szintű

biztonságát és bizalmas kezelését, többek között annak érdekében, hogy megakadályozza a

személyes adatokhoz és a személyes adatok kezeléséhez használt eszközökhöz való

jogosulatlan hozzáférést, illetve azok jogosulatlan felhasználását.

A pontatlan személyes adatok helyesbítése vagy törlése érdekében minden ésszerű lépést

meg kell tenni.

Az adatkezelés jogszerűsége

A személyes adatok kezelése akkor jogszerű, ha az alábbiak valamelyike teljesül:

  • az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból

történő kezeléséhez;

  • az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az

egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő

lépések megtételéhez szükséges;

  • az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez

szükséges;

  • az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú

érdekeinek védelme miatt szükséges;

  • az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány

gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges;

  • az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek

érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget

élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek

személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek.

A fentiek értelmében az adatkezelés jogszerűnek minősül, ha arra valamely szerződés vagy

szerződéskötési szándék keretében van szükség.

Ha az adatkezelésre az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése keretében kerül

sor, vagy ha az közérdekű feladat végrehajtásához, illetve közhatalmi jogosítvány

gyakorlásához szükséges, az adatkezelésnek az uniós jogban vagy valamely tagállam

jogában foglalt jogalappal kell rendelkeznie.

Adatvédelmi és adatkezelési szabályzat - 7 / 19 oldal

Az adatkezelést jogszerűnek kell tekinteni akkor, amikor az az érintett életének vagy más

fent említett természetes személy érdekeinek védelmében történik. Más természetes

személy létfontosságú érdekeire hivatkozással személyes adatkezelésre elvben csak akkor

kerülhet sor, ha a szóban forgó adatkezelés egyéb jogalapon nem végezhető.

A személyes adatkezelés néhány típusa szolgálhat egyszerre fontos közérdeket és az

érintett létfontosságú érdekeit is, például olyan esetben, amikor az adatkezelésre

humanitárius okokból, ideértve, ha arra a járványok és terjedéseik nyomon követéséhez,

vagy humanitárius vészhelyzetben, különösen természeti vagy ember által okozott

katasztrófák esetében van szükség.

Az adatkezelő - ideértve azt az adatkezelőt is, akivel a személyes adatokat közölhetik -

vagy valamely harmadik fél jogos érdeke jogalapot teremthet az adatkezelésre. Az ilyen

jogos érdekről lehet szó például olyankor, amikor releváns és megfelelő kapcsolat áll fenn az

érintett és az adatkezelő között, például olyan esetekben, amikor az érintett az adatkezelő

ügyfele vagy annak alkalmazásában áll.

Személyes adatoknak a csalások megelőzése céljából feltétlenül szükséges kezelése

szintén az érintett adatkezelő jogos érdekének minősül. Személyes adatok közvetlen

üzletszerzési célú kezelése szintén jogos érdeken alapulónak tekinthető.

A jogos érdek fennállásának megállapításához mindenképpen körültekintően meg kell

vizsgálni többek között azt, hogy az érintett a személyes adatok gyűjtésének időpontjában és

azzal összefüggésben számíthat-e ésszerűen arra, hogy adatkezelésre az adott célból

kerülhet sor. Az érintett érdekei és alapvető jogai elsőbbséget élvezhetnek az adatkezelő

érdekével szemben, ha a személyes adatokat olyan körülmények között kezelik, amelyek

közepette az érintettek nem számítanak további adatkezelésre.

Az érintett adatkezelő jogos érdekének minősül a közhatalmi szervek, számítástechnikai

vészhelyzetekre reagáló egység, hálózatbiztonsági incidenskezelő egységek, elektronikus

hírközlési hálózatok üzemeltetői és szolgáltatások nyújtói, valamint biztonságtechnológiai

szolgáltatók által végrehajtott olyan mértékű személyes adatkezelés, amely a hálózati és

informatikai biztonság garantálásához feltétlenül szükséges és arányos.

A személyes adatoknak a gyűjtésük eredeti céljától eltérő egyéb célból történő kezelése csak

akkor megengedett, ha az adatkezelés összeegyeztethető az adatkezelés eredeti céljaival,

amelyekre a személyes adatokat eredetileg gyűjtötték. Ebben az esetben nincs szükség attól

a jogalaptól eltérő, külön jogalapra, mint amely lehetővé tette a személyes adatok gyűjtését.

A személyes adatok hatóságok általi, hivatalosan elismert vallási szervezetek

alkotmányjogban vagy nemzetközi közjogban megállapított céljainak elérése érdekében

történő kezelése közérdeken alapulónak minősül.

Az érintett személy hozzájárulása, feltételek

  • Amennyiben az adatkezelés hozzájáruláson alapul, az adatkezelőnek képesnek kell

lennie annak igazolására, hogy az érintett személyes adatainak kezeléséhez

hozzájárult.

  • Ha az érintett a hozzájárulását olyan írásbeli nyilatkozat keretében adja meg, amely

más ügyekre is vonatkozik, a hozzájárulás iránti kérelmet ezektől a más ügyektől

egyértelműen megkülönböztethető módon kell közölni.

  • Az érintett jogosult arra, hogy hozzájárulását bármikor visszavonja. A hozzájárulás

visszavonása nem érinti a hozzájáruláson alapuló, a visszavonás előtti adatkezelés

jogszerűségét. A hozzájárulás megadása előtt az érintettet erről tájékoztatni kell. A

hozzájárulás visszavonását ugyanolyan egyszerű módon kell lehetővé tenni, mint

annak megadását.

  • Annak megállapítása során, hogy a hozzájárulás önkéntes-e, a lehető legnagyobb

mértékben figyelembe kell venni azt a tényt, egyebek mellett, hogy a szerződés

teljesítésének - beleértve a szolgáltatások nyújtását is - feltételéül szabták-e az

olyan személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulást, amelyek nem szükségesek

a szerződés teljesítéséhez.

  • Közvetlenül gyermekeknek kínált, információs társadalommal összefüggő

szolgáltatások vonatkozásában végzett személyes adatok kezelése akkor jogszerű,

ha a gyermek a 16. életévét betöltötte. A 16. életévét be nem töltött gyermek esetén,

a gyermekek személyes adatainak kezelése csak akkor és olyan mértékben jogszerű,

ha a hozzájárulást a gyermek feletti szülői felügyeletet gyakorló adta meg, illetve

engedélyezte.

A faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre

vagy szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok, valamint a természetes személyek

egyedi azonosítását célzó genetikai és biometrikus adatok, az egészségügyi adatok és a

természetes személyek szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó

személyes adatok kezelése tilos, kivéve, ha az érintett kifejezett hozzájárulását adta az

említett személyes adatok egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez.

A büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és a bűncselekményekre,

illetve a kapcsolódó biztonsági intézkedésekre vonatkozó személyes adatok kezelésére

kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha az közhatalmi szerv adatkezelésében történik.

Azonosítást nem igénylő adatkezelés

Ha azok a célok, amelyekből az adatkezelő a személyes adatokat kezeli, nem vagy már nem

teszik szükségessé az érintettnek az adatkezelő általi azonosítását, az adatkezelő nem

köteles kiegészítő információkat megőrizni.

Ha az adatkezelő bizonyítani tudja, hogy nincs abban a helyzetben, hogy azonosítsa az

érintettet, erről lehetőség szerint őt megfelelő módon tájékoztatja.

Az érintett személy tájékoztatása, jogai

A tisztességes és átlátható adatkezelés elve megköveteli, hogy az érintett tájékoztatást

kapjon az adatkezelés tényéről és céljairól.

Ha a személyes adatokat az érintettől gyűjtik, az érintettet arról is tájékoztatni kell, hogy

köteles-e a személyes adatokat közölni, valamint hogy az adatszolgáltatás elmaradása

milyen következményekkel jár. Ezeket az információkat szabványosított ikonokkal is ki lehet

egészíteni annak érdekében, hogy az érintett a tervezett adatkezelésről jól látható, könnyen

érthető és jól olvasható formában általános tájékoztatást kapjon.

Az érintettre vonatkozó személyes adatok kezelésével összefüggő tájékoztatást az

adatgyűjtés időpontjában kell az érintett részére megadni, illetve ha az adatokat nem az

érintettől, hanem más forrásból gyűjtötték, az ügy körülményeit figyelembe véve, ésszerű

határidőn belül kell rendelkezésre bocsátani.

Az érintett jogosult, hogy hozzáférjen a rá vonatkozóan gyűjtött adatokhoz, valamint arra,

hogy egyszerűen és ésszerű időközönként, az adatkezelés jogszerűségének megállapítása

és ellenőrzése érdekében gyakorolja e jogát. Minden érintett számára biztosítani kell a jogot

arra, hogy megismerje különösen a személyes adatok kezelésének céljait, továbbá ha

lehetséges, azt, hogy a személyes adatok kezelése milyen időtartamra vonatkozik,

Az érintett jogosult különösen arra, hogy személyes adatait töröljék és a továbbiakban ne

kezeljék, ha a személyes adatok gyűjtésére vagy más módon való kezelésére az

adatkezelés eredeti céljaival összefüggésben már nincs szükség, vagy ha az érintettek

visszavonták az adatok kezeléséhez adott hozzájárulásukat.

Ha a személyes adatok kezelése közvetlen üzletszerzés érdekében történik, az érintett

számára biztosítani kell a jogot arra, hogy bármikor díjmentesen tiltakozzon a rá vonatkozó

személyes adatok e célból történő kezelése ellen.

A személyes adatok felülvizsgálata

Annak biztosítása érdekében, hogy a személyes adatok tárolása a szükséges időtartamra

korlátozódjon, az adatkezelő törlési vagy rendszeres felülvizsgálati határidőket állapít meg.

A szervezet vezetője által megállapított rendszeres felülvizsgálati határidő: 1 év.

Az adatkezelő feladatai

Az adatkezelő a jogszerű adatkezelés érdekében megfelelő belső adatvédelmi szabályokat

alkalmaz. Ez a szabályozás kiterjed az adatkezelő hatáskörére és felelősségére.

Az adatkezelő kötelessége, hogy megfelelő és hatékony intézkedéseket hajtson végre,

valamint hogy képes legyen igazolni azt, hogy az adatkezelési tevékenységek a hatályos

jogszabályoknak megfelelnek.

Ezt a szabályozást az adatkezelés jellegének, hatókörének, körülményeinek és céljainak,

valamint a természetes személyek jogait és szabadságait érintő kockázatnak a

figyelembevételével kell meghozni.

Az adatkezelő az adatkezelés jellege, hatóköre, körülményei és céljai, valamint a

természetes személyek jogaira és szabadságaira jelentett, változó valószínűségű és

súlyosságú kockázat figyelembevételével megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket

hajt végre. E szabályzat alapján az egyéb belső szabályzatokat felülvizsgálja és szükség

esetén naprakésszé teszi.

Az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó megfelelő nyilvántartást vezet a hatásköre alapján

végzett adatkezelési tevékenységekről. Minden adatkezelő és adatfeldolgozó köteles a

felügyeleti hatósággal együttműködni és ezeket a nyilvántartásokat kérésre hozzáférhetővé

tenni az érintett adatkezelési műveletek ellenőrzése érdekében.

Az adatkezeléssel kapcsolatos jogok

A tájékoztatás kéréshez való jog

Bármely személy a megadott elérhetőségeken keresztül tájékoztatást kérhet arról, hogy a

szervezet milyen adatait, milyen jogalapon, milyen adatkezelési cél miatt, milyen forrásból,

mennyi ideig kezeli. A kérelmére haladéktalanul, de legfeljebb 30 napon belül, a megadott

elérhetőségre tájékoztatást kell küldeni.

A helyesbítéshez való jog

Bármely személy a megadott elérhetőségeken keresztül kérheti bármely adatának

módosítását. Erről kérelmére haladéktalanul, de legfeljebb 30 napon belül intézkedni kell és

a megadott elérhetőségre tájékoztatást kell küldeni.

A törléshez való jog

Bármely személy a megadott elérhetőségeken keresztül kérheti adatának törlését. Kérelmére

ezt haladéktalanul, de legfeljebb 30 napon belül meg kell tenni és a megadott elérhetőségre

tájékoztatást kell küldeni.

A zároláshoz, korlátozáshoz való jog

Bármely személy a megadott elérhetőségeken keresztül kérheti adatának zárolását. A

zárolás addig tart, amíg a megjelölt indok szükségessé teszi az adatok tárolását. A

kérelemre ezt haladéktalanul, de legfeljebb 30 napon belül meg kell tenni és a megadott

elérhetőségre tájékoztatást kell küldeni.

A tiltakozáshoz való jog

Bármely személy a megadott elérhetőségeken keresztül tiltakozhat az adatkezelés ellen.

A tiltakozást a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 napon

belül meg kell vizsgálni, annak megalapozottsága kérdésében döntést kell hozni és a

döntésről a megadott elérhetőségre tájékoztatást kell küldeni.

Az adatkezeléssel kapcsolatos jogérvényesítési lehetőség

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

Postacím: 1530 Budapest, Pf.: 5.

Cím: 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c

Telefon: +36 (1) 391-1400

Fax: +36 (1) 391-1410

E-mail: ugyfelszolgalat (kukac) naih.hu

URL https://naih.hu

koordináták: É 47°30'56''; K 18°59'57''

Az érintett a jogainak megsértése esetén az adatátvevő az adatkezelő ellen bírósághoz

fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el. A pert az érintett - választása szerint - a

lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék előtt is megindíthatja.

A szervezet feladatai a megfelelő adatvédelem érdekében

- Az adatvédelmi tudatosság. Biztosítani kell a szakmai felkészültséget a

jogszabályoknak való megfeleléshez. Elengedhetetlen a munkatársak szakmai

felkészítése és a szabályzat megismerése.

- Át kell tekinteni az adatkezelés célját, szempontrendszerét, a személyes adatkezelés

koncepcióját. Az adatvédelmi és adatkezelési szabályzattal összhangban kell

biztosítani jogszerű adatkezelést és adatfeldolgozást.

- Az adatkezelésben érintett személy megfelelő tájékoztatása. Figyelni kell arra, hogy -

ha az adatkezelés az érintett hozzájárulásán alapul, - kétség esetén az

adatkezelőnek kell bizonyítania, hogy az adatkezeléshez az érintett személy

hozzájárult.

- Az érintett személynek nyújtott tájékoztatás tömör, könnyen hozzáférhető és

könnyen érthető legyen, ezért azt világos és közérthető nyelven kell megfogalmazni

és megjeleníteni.

- Az átlátható adatkezelés követelménye, hogy az érintett személy tájékoztatást kapjon

az adatkezelés tényéről és céljairól. A tájékoztatást az adatkezelés megkezdése előtt

kell megadni és a tájékoztatáshoz való jog az adatkezelés során annak

megszűnéséig megilleti az érintettet.

- Az adatkezelésben érintett személy főbb jogai a következők:

  • a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférés;
  • a személyes adatok helyesbítése;
  • a személyes adatok törlése;
  • a személyes adatok kezelésének korlátozása;
  • a profilalkotás és az automatizált adatkezelésen elleni tiltakozás;
  • az adathordozhatósághoz való jog.

- A z adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől

számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet. Szükség esetén, figyelembe

véve a kérelem összetettségét és a kérelmek számát, ez a határidő további két

hónappal meghosszabbítható. A tájékoztatási kötelezettség biztosítható egy olyan

biztonságos online rendszer üzemeltetésével, amelyen keresztül az érintett könnyen

és gyorsan hozzáférhet a szükséges információhoz.

- Át kell tekinteni a szervezet által végzett adatkezeléseket, biztosítani kell az

információs önrendelkezési jog érvényesülését. Az érintett személy kérésére adatait

késedelem nélkül törölni kell, amennyiben az érintett személy visszavonja az

adatkezelés alapját képező hozzájárulást.

- Az érintett személy hozzájárulásából félreérthetetlenül ki kell derülnie, hogy az

érintett beleegyezik az adatkezelésbe. Ha az adatkezelés az érintett hozzájárulásán

alapul, kétség esetén az adatkezelőnek kell bizonyítania, hogy az adatkezelési

művelethez az érintett hozzájárult.

- Gyermekek személyes adatkezelése esetén kiemelt figyelmet kell fordítani az

adatkezelési szabályok betartására. Közvetlenül gyermekeknek kínált, információs

társadalommal összefüggő szolgáltatások vonatkozásában végzett személyes adatok

kezelése akkor jogszerű, ha a gyermek a 16. életévét betöltötte. A 16. életévét be

nem töltött gyermek esetén, a gyermekek személyes adatainak kezelése csak akkor

és olyan mértékben jogszerű, ha a hozzájárulást a gyermek feletti szülői felügyeletet

gyakorló adta meg, illetve engedélyezte.

- A személyes adat jogellenes kezelése vagy feldolgozása esetén bejelentési

kötelezettség keletkezik a felügyelő hatóság felé. Az adatkezelőnek indokolatlan

késedelem nélkül - ha lehetséges, legkésőbb 72 órával azután, hogy az adatvédelmi

incidens a tudomására jutott, - meg kell tenni a bejelentést a felügyeleti hatóságnak,

kivéve akkor, ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően nem jár kockázattal a

természetes személy jogait tekintve.

- Bizonyos esetekben indokolt lehet az adatkezelőnek az adatkezelést megelőzően

adatvédelmi hatásvizsgálatot lefolytatni. A hatásvizsgálat során meg kell vizsgálni,

hogy a tervezett adatkezelési műveletek a személyes adatok védelmét hogyan

érintik. Ha az adatvédelmi hatásvizsgálat megállapítja, hogy az adatkezelés

valószínűsíthetően magas kockázattal jár, a személyes adatok kezelését megelőzően

az adatkezelőnek konzultálnia kell a felügyeleti hatósággal.

- Abban az esetben, ha a fő tevékenységek olyan adatkezelési műveleteket foglalnak

magukban, amelyek jellegüknél, hatókörüknél vagy céljaiknál fogva az érintettek

rendszeres és szisztematikus, nagymértékű megfigyelését teszik szükségessé,

adatvédelmi tisztviselőt kell kinevezni. Az adatvédelmi tisztviselő kinevezése az

adatbiztonság megerősítését célozza.

Adatbiztonság

Az adatokat megfelelő intézkedésekkel védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés,

megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a

véletlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megváltozásából

fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen.

A nyilvántartásokban elektronikusan kezelt adatállományok védelme érdekében megfelelő

technikai megoldással biztosítani kell, hogy a nyilvántartásokban tárolt adatok közvetlenül ne

legyenek összekapcsolhatók és az érintetthez rendelhetők.

Az adatbiztonság megtervezésekor és alkalmazásakor tekintettel kell lenni a technika

mindenkori fejlettségére. Több lehetséges adatkezelési megoldás közül azt kell választani,

amely a személyes adatok magasabb szintű védelmét biztosítja, kivéve, ha az aránytalan

nehézséget jelentene az adatkezelőnek.

Adatvédelmi tisztviselő

Adatvédelmi tisztviselő kijelölése kötelező az alábbi kritériumok alapján:

  • az adatkezelést közhatalmi szervek vagy egyéb, közfeladatot ellátó szervek végzik,

kivéve az igazságszolgáltatási feladatkörükben eljáró bíróságokat;

  • az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó fő tevékenységei olyan adatkezelési

műveleteket foglalnak magukban, amelyek jellegüknél, hatókörüknél vagy céljaiknál

fogva az érintettek rendszeres és szisztematikus, nagymértékű megfigyelését teszik

szükségessé;

  • az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó fő tevékenységei a személyes adatok

büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és

bűncselekményekre vonatkozó adatok nagy számban történő kezelésére

vonatkoznak.

Amennyiben adatvédelmi tisztviselő kijelölése kötelező, akkor arra az alábbi szabályok

vonatkoznak:

Az adatvédelmi tisztviselőt szakmai rátermettség és különösen az adatvédelmi jog és

gyakorlat szakértői szintű ismerete, valamint az adatkezelés ellátására való alkalmasság

alapján kell kijelölni.

Az adatvédelmi tisztviselő az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó alkalmazottja is lehet, de

szolgáltatási szerződés keretében is elláthatja feladatait.

Az adatkezelőnek vagy az adatfeldolgozónak kötelező közzétenni az adatvédelmi tisztviselő

nevét és elérhetőségét, és azokat a felügyeleti hatósággal is közölni kell.

Az adatvédelmi tisztviselő jogállása

Az adatkezelőnek biztosítania kell, hogy az adatvédelmi tisztviselő a személyes adatok

védelmével kapcsolatos összes ügybe megfelelő módon és időben bekapcsolódjon.

Biztosítani kell, hogy az adatvédelmi tisztviselő szakértői szintű ismereteinek fenntartásához

szükséges források rendelkezésre álljanak.

Az adatvédelmi tisztviselő a feladatai ellátásával kapcsolatban utasításokat senkitől nem

fogadhat el. Az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó az adatvédelmi tisztviselőt feladatai

ellátásával összefüggésben nem bocsáthatja el és szankcióval sem sújthatja. Az

adatvédelmi tisztviselő közvetlenül az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó legfelső

vezetésének tartozik felelősséggel.

Az érintettek a személyes adataik kezeléséhez és jogaik gyakorlásához kapcsolódó

valamennyi kérdésben az adatvédelmi tisztviselőhöz fordulhatnak.

Az adatvédelmi tisztviselőt feladatai teljesítésével kapcsolatban titoktartási kötelezettség

vagy az adatok bizalmas kezelésére vonatkozó kötelezettség köti.

Az adatvédelmi tisztviselő más feladatokat is elláthat, de a feladatokkal kapcsolatban

összeférhetetlenség ne álljon fenn.

Az adatvédelmi tisztviselő feladatai

  • Tájékoztat és szakmai tanácsot ad az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó, továbbá az

adatkezelést végző alkalmazottak részére;

Adatvédelmi és adatkezelési szabályzat - 16 / 19 oldal

  • ellenőrzi az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó személyes adatok védelmével

kapcsolatos belső szabályainak való megfelelést;

  • kérésre szakmai tanácsot ad az adatvédelmi hatásvizsgálatra vonatkozóan, valamint

nyomon követi a hatásvizsgálat elvégzését;

  • együttműködik a felügyeleti hatósággal.

Adatvédelmi incidens

Az adatvédelmi incidens a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más

módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését,

megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést

eredményezi.

Az adatvédelmi incidens megfelelő és kellő idejű intézkedés hiányában fizikai, vagyoni vagy

nem vagyoni károkat okozhat a természetes személyeknek, többek között a személyes

adataik feletti rendelkezés elvesztését vagy a jogaik korlátozását, a hátrányos

megkülönböztetést, a személyazonosság-lopást vagy a személyazonossággal való

visszaélést.

Az adatvédelmi incidenst indokolatlan késedelem nélkül, legkésőbb 72 órán belül be kell

jelenteni az illetékes felügyeleti hatóságnál, kivéve, ha az elszámoltathatóság elvével

összhangban bizonyítani lehet, hogy az adatvédelmi incidens valószínűleg nem jár

kockázattal a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve.

Az érintett személyt késedelem nélkül tájékoztatni kell, ha az adatvédelmi incidens

valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személy jogaira és szabadságára

nézve, annak érdekében, hogy megtehesse a szükséges óvintézkedéseket.

Ügyviteli és nyilvántartás célú adatkezelés

A szervezet a tevékenységéhez tartozó esetekben illetve ügyviteli és nyilvántartási célból

személyes adatokat is kezelhet.

Az adatkezelés alapjául az érintett személy megfelelő tájékoztatásán alapuló önkéntes és

határozott hozzájárulás szolgál. A részletes tájékoztatás - amely kiterjed az adatkezelés

céljára, jogalapjára és időtartamára valamint az érintett személy jogaira - után az érintettet

figyelmeztetni kell az adatkezelés önkéntes jellegére. Az adatkezeléshez való hozzájárulást

írásban rögzíteni kell.

Az ügyviteli és nyilvántartási célból történő adatkezelés az alábbi célokat szolgálja:

- a szervezet tagjainak és munkavállalóinak adatkezelése, amely jogszabályi

kötelezettségen alapul;

- a szervezettel megbízási jogviszonyban álló személyek adatkezelése

kapcsolattartási, elszámolási és nyilvántartási célból;

- a szervezettel üzleti kapcsolatban álló más szervezetek, intézmények és

vállalkozások kapcsolattartói adatai, amelyek természetes személyek elérhetőségi és

azonosítási adatai is lehetnek;

A fentiek szerinti adatkezelés egyrészről jogszabályi kötelezettségen alapul, másrészről

pedig az érintett személy kifejezetten hozzájárult adatai kezeléséhez (például

munkaszerződés céljából vagy weboldalon partnerként regisztrált, stb.)

A szervezethez írásos formában eljuttatott - személyes adatokat is tartalmazó -

dokumentumok (például önéletrajz, álláskeresési jelentkezés, egyéb beadvány, stb.)

esetében az érintett személy hozzájárulását vélelmezni kell. Az ügy lezárulta után - további

felhasználásra vonatkozó hozzájárulás hiányában - az iratokat meg kell semmisíteni. A

megsemmisítés tényét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

Az ügyviteli célú adatkezelés esetében a személyes adatok kizárólag az adott ügy irataiban

és a nyilvántartásokban szerepelnek. Ezen adatok kezelése a kezelés alapjául szolgáló irat

selejtezéséig tart.

Az ügyviteli és nyilvántartási célból történő adatkezelést - annak biztosítása érdekében, hogy

a személyes adatok tárolása a szükséges időtartamra korlátozódjon, - évente felül kell

vizsgálni, a pontatlan személyes adatokat haladéktalanul törölni kell.

Az ügyviteli és nyilvántartási célból történő adatkezelés esetében is biztosítani kell a

jogszabályoknak való megfelelést.

Egyéb célból történő adatkezelés

Amennyiben a szervezet olyan adatkezelést kíván végezni, amely ebben a szabályzatban

nem szerepel, előzetesen ezen belső szabályzatát kell megfelelően kiegészíteni, illetve az új

adatkezelési célnak megfelelő rész-szabályokat hozzákapcsolni.

A szabályzathoz tartozó egyéb dokumentumok: Webnode

Internet Szolgáltató, Medserv Kft adatvédelmi szabályzata

Adatvédelmi és adatkezelési szabályzat - 18 / 19 oldal

Az adatvédelmi és adatkezelési szabályzathoz kell kapcsolni és azzal együtt kezelni azokat a

dokumentumokat és szabályozásokat, amelyek például az adatkezeléshez hozzájáruló

írásbeli nyilatkozatot tartalmazzák vagy például weboldalak esetén a kötelező adatkezelési

tájékoztatót írják le.

Az adatkezelés alapjául szolgáló jogszabályok

- AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE (2016.

április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében

történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK

rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet).

- 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az

információszabadságról.

- A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995.

évi LXVI. törvény.

- A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló

335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet.

- 2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az

információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről.

- 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről.

Lásd még a MEDSERV Kft. adatkezelési szabályzatát!

Folyamatos tályékoztatás az AKTUALITÁS rovatban !